A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Intézetének legsikeresebb külföldi kutatási programja a Szíriában több, mint egy évtizede folyó margati keresztes vár feltárása. A 13. század elején fénykorát élő Magyar Királyság a korabeli Európa egyik legtekintélyesebb állama volt. 1217-ben Közép Európa országai közül egyedüliként indított keresztes hadjáratot a saját uralkodója vezetésével. II. András királyunk keresztes hadjárata során nemcsak felkereste a margati erődítést, hanem a szalacsi sóraktárak jövedelméből komoly évjáradékkal látta el.

E kutatási program kapcsán merült fel annak az igénye, hogy meg kellene keresni II. András végső nyughelyét.
A leghitelesebb források szerint ugyanis az édesanyja, Chatillon Ágnes révén félig szentföldi latin származású II. Andrást és második feleségét a konstantinápolyi császárlányt Courtenay Jolántát a Maros partján álló Egres monostorában temették el. A történelem viharai következtében a középkori királysírjaink többsége megsemmisült. Az Árpád-házi virágkor egyik legnevesebb uralkodója, II. András temetkezési helyének feltárása a nemzeti emlékezet és a történettudat szempontjából nagy jelentőségű.