1177-ben III. Béla és Châtillon Anna gyermekeként született. Másodszülöttként nem kaphatta meg a magyar trónt, de atyja 1188-ban Halics trónjára segítette, ahonnan 1190-ben űzték el. Apja, III. Béla halála után Imre lett Magyarország királya. András többször is fellázadt, ám próbálkozásai sikertelenek maradtak. Ebben az időszakban vette el az isztriai őrgróf leányát, Gertrúdot, akitől 5 gyermeke született: 1203/1204-ben Mária, 1206-ban a későbbi IV. Béla király, 1207-ben a későbbi Szent Erzsébet, 1208-ban Kálmán és 1210-ben András. Imre, majd fia III. László halálát követően 1205-ben András lett a törvényes uralkodó. Mivel felesége rokonsága is vezető pozíciókat foglalt el, a merániak gazdasági, politikai térnyerése miatt a magyar főurak a királyné ellen fordultak. 1213. szeptember 23-án, miközben András Halicsért hadakozott, Péter ispán, Bánk bán és veje, Simon vezetésével megölték Gertrúdot. II. András 1211-ben a Barcaságba telepítette a Német Lovagrendet, hogy ezzel is segítse keleti expanziós politikáját. 1214-ben elsőszülött fiát, a későbbi IV. Bélát, aki ekkor még csak 8 éves volt, királlyá koronáztatta. 1215-ben újranősült, második felesége Jolánta, Courtenay Péter auxerre-i és namur-i gróf leánya lett. A frigyből született András hatodik gyermeke, Jolánta.

1217-ben András Közép-Európa országai közül egyedüliként indított keresztes hadjáratot. Az ő uralkodásához kötődik az Aranybulla kiadása 1222-ben, ami jelentős fordulatnak tűnt a király gazdasági- és személyi politikáját illetően, de csak jóval később, 1231-ben egyházi nyomásra kötelezte magát annak betartására. András a második feleségének halála után egy évvel, 55 évesen házasodott újra. Ekkor az estei őrgróf lányát Beatrix-et vette el, aki később a király halálát követően elmenekült az országból. András utolsó politikai lépése 1235 nyarán volt, a király II. Frigyes osztrák herceg magyarországi támadását követően hadjáratával egészen Bécsig nyomult, mígnem II. Frigyes pénzen megváltotta a békét. II. András 1235. szeptember 21-én, harminc év uralkodás után meghalt. Regnálása alatt komoly változások mentek végbe az országban: a birtokrendszer átalakulása, új mezőgazdasági termelési struktúra megjelenése, a pénzben beszedett rendszeres adók és járulékok kiépülése, a pénzváltási illeték megjelenése, az oklevél kiadási gyakorlat fellendülése, a pénzverés decentralizációja.